Miért nem megy Barcelonába a Vuelta a Espana?

A Vuelta a Espana országúti kerékpáros körverseny bejárja Spanyolországot. Az utolsó etap befutóját rendre Madridban rendezik, de az elmúlt 20 évben mindössze két alkalommal kapott szakaszt a második legnagyobb spanyol város, Barcelona. Katalónia és a sport egyik fővárosa, de csak őt mellőzi ilyen gyakran a Vuelta szervezőbizottsága. Vagy esetleg más nagyobb városokat is?

volta-bcn.jpg

Ellentétek

Madrid és Barcelona 1 millió fő feletti lakosságával kiemelkedik a spanyol városok közül. Két város, melyek már nagyon régóta szemben állnak egymással, nem csak politikai szempontból. A sport tekintetében is hatalmas a rivalizálás, melynek mély gyökerei vannak. Ezen két városon kívül mindössze négy mondhatja el magáról, hogy lakossága meghaladja a fél millió főt (Valencia, Sevilla, Zaragoza és Málaga). 

Vuelta a Espana rendezés szakasz rajtja vagy befutója szempontjából

Valencia, 7 alkalommal: 2015, 2009, 2004, 2002, 2001, 2000, 1999
Sevilla, 2 alkalommal: 2014, 2010
Zaragoza, 6 alkalommal: 2008, 2007, 2004, 2003, 2001, 2000
Málaga, 7 alkalommal: 2018, 2015, 2010, 2006, 2004, 2002, 2000

Valenciában és Málagában eléggé gyakran jár a mezőny, Zaragoza elfelejtődött a 2000-es évek után, míg Sevilla nem tartozik a népszerűbb városok közé. Ez egyrészt a város vezetésének is köszönhető, mivel 1995-ben Mariano Palancar (képviselő) és társai élesen kritizálták a városon áthaladó versenyt. A következő 15 évben nem is érintette Sevillát a Vuelta. Ez volt az egyik leghosszabb periódus sevillai etap nélkül. 

Barcelonával kapcsolatban már más a helyzet, hiszen a sport egyik ismert városa. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, futsal és még lehetne sorolni a különböző sportágakat, amiben a világ élvonalához tartoznak. Ha kerékpár, akkor elsőként a Katalán körverseny ugrik be, melynek zárószakaszát Barcelonában rendezik már hosszú évek óta. 

A Montjuïc többszöri megmászása kihívást jelent a versenyzőknek, ahogyan a veszélyes lejtmenet is, de minden tekintetben kiváló szakaszról beszélhetünk. Szurkolói szempontból kiemelendő, hogy a Montjuïc emelkedőin minimum 6-7 alkalommal láthatóak a kedvenc versenyzők, ezzel a több órás élmény garantált, s mindezt az esetek többségében jó időjárási körülmények között. Miért kerüli el mégis a Vuelta a Espana Barcelonát?

Az elmúlt 20 évben mindössze két alkalommal érintette Barcelonát a verseny. Ennek több oka is van. Az egyik a Madrid - Barcelona konfliktus, amely az évek alatt újból felerősödött, vagy inkább sosem csendesedett. A katalóniai függetlenségpártiak szerint Madrid kirabolja őket, mivel több adót szed be tőlük, mint amennyit visszaadnak (ennek csúcsa a 2008-as világválság utánra tehető). Természetesen a probléma jóval összetettebb, mintsem, hogy rá lehessen húzni a Madrid - Barcelona ellentétre.

Mi lehet a háttérben?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 1999-et megelőző 17 évben négy alkalommal is járt a mezőny a katalán fővárosban. Mi történt tehát 1999-ben? A 14. szakaszon egy barcelonai körözésre került sor a Montjuïc parkban. A szakaszt megelőző estétől szakadt az eső, ami korcsolyapályává változtatta a normális körülmények között is veszélyes lejtmenetet. 

A szervezők 135 km-ről 94-re csökkentették a távot, amivel óvták a versenyzőket. A Leonardo Piepoli vezette kezdeményezés még tovább ment volna, hiszen ők töröltetni akarták az időjárási körülmények miatt az etapot. Végül a rövidített szakaszon Fabio Roscoli nyert egy szökés után. Elmondása alapján borzalmas körülmények voltak, ahol véleménye szerint azért tudott nyerni, mert a főmezőny a teljesítményük 30-50-%-át hozta. 

A várt verseny gyakorlatilag elmaradt, ehhez elsősorban az ONCE csapatának volt köze, akik lassították a főmezőnyt és "sztrájkot" hírdettek. A szervezők részéről ez a döntés tehát senki számára nem nyújtott ideális megoldást. A versenyzők nem akartak ilyen körülmények között versenyezni (teljes joggal), míg a katalánok azt nehezményezték, hogy nem találtak megfelelő megoldást, elmaradt a várt "üldözőverseny".

Megromlott a szervezők és Barcelona kapcsolata. Szóba sem került éveken át, hogy a katalán fővárosba vigyék a versenyt (előbb szerepelt a Tour de France programjában a katalán főváros, mint a Vueltáén), majd a 2000-es évek második felétől induló paradigmaváltás hozta el Barcelona számára az esélyt. Javier Guillén versenyigazgató modernizálási folyamatai közé tartozott a rövidebb etapok, kisebb és meredekebb emelkedők, amivel a Vuelta a Espana megújult. 

Az érdeklődés egyre nagyobb lett a verseny irányt, hiszen megszűntek az elnyújtott szakaszok, izgalmasabb lett, amivel új színt vittek a kerékpársportba. Guillén békejobbot nyújtott a barcelonai vezetőknek: 2012-ben Andorrából induló 196,3 km-es szakasz befutója Barcelonában, a Montjuïc parkban volt. A katalánok örömét legjobban Alberto Fernández Diaz, prominens politikus fogalmazta meg: 

A Vuelta a Espana hazatért. 

A szakasz izgalmas hajrát hozott, amit Philippe Gilbert nyert meg, aki pár héttel később világbajnok lett. Azóta eltelt hét év, de fel sem merült az újbóli rendezés. Az évek alatt ugyanis felerősödtek azok a hangok Barcelonában, amelyek a Spanyolországtól való elszakadást kezdeményezték, mely végül egy botrányos népszavazásban manifesztálódott.

Két évvel ezelőtt, augusztus 17-én és 18-án kettős terrortámadást hajtottak végre Katalóniában. Először Barcelonában, majd egy nappal később Cambrils településen. A két támadásban összesen 16-an vesztették életüket és 100-nál is többen sérültek meg. A terrortámadás megrázta a világot, hiszen egy jól ismert, turisták által előszeretettel látogatott helyen történt (La Ramblán). 

Egy hónappal később újból elszabadult a pokol Barcelonában, mivel az elszakadáspárti vezetés 2017 október elsejére írta ki a függetlenségi népszavazást. Carles Puigdemont katalán elnök vezette kormány a szavazást követően bejelentette, hogy 42%-os részvétel mellett 90% szavazott az elszakadásra, azonban Puigdemont nem kiáltotta ki a függetlenséget. Az erőszakba fulladt népszavazás óta politikai bizonytalanság van Barcelonában. 

A 2018-as évfordulón is zavargások voltak a városban, melyeken radikális tüntetői csoportok vettek részt. Az indokolatlanul kemény madridi fellépés is nagyban közrejátszott, hogy a viszony az eddiginél is rosszabbá vált, amely kihatással van mindenre. Ilyen események után nehéz elképzelni, hogy Barcelona szakaszt kapjon a spanyol körversenyen, pedig a Montjuïc tökéletesen illeszkedne Javier Guillén terveibe, hiszen rövid és dinamikus szakaszt lehetne rendezni a katalán fővárosban, ahol szurkolók tömegei lennének az utak mellett!