Az év, amely megváltoztatja az országúti kerékpárt? (1. rész)

Az idei év egyértelműen a fiatal versenyzőkről szólt a kerékpársportban. Már az év elején is nagy érdeklődés övezte a sportágat, hiszen Egan Bernal, Tadej Pogacar és Remco Evenepoel is a World Tour mezőnyben kapott helyet. Szem előtt voltak és nem okoztak csalódást, ahogyan a többi tehetség sem. Övék a jövő, de már a jelenben is dominálnak az idősebb versenyzők kárára. 

dfdsfd.jpg

A számok nem hazudnak

A Tour de France és a Clásica San Sebastian után joggal érezhettük úgy, hogy a fiatalok már "megérkeztek" a jelenbe. Nincsen szó átfutási évről, tanulási folyamatokról, domináltak egy olyan sportágban, ahol elvileg a rutin aranyat ér. Elég csak Alejandro Valverdére gondolni, aki közel 40 évesen is képes versenyeket nyerni. 2019 azonban rávilágított, hogy kimaradhat egy korosztály és egyből a mostani 20-25 évesek vehetik át az "uralmat". 

Idén az eddigi 36 World Tour versenyből 14 alkalommal 26 éven aluli versenyző nyert. Elsőre soknak tűnhet ez a majd 40%-os eredmény (38,9%), de vajon volt-e az elmúlt évtizedben hasonlóra példa? A World Tour jelenlegi formájában 2009-től létezik, így az elmúlt 10 évet boncolgattuk. 

fiatalokbringa01.png

A diagramból látható, hogy a 2019-es szezon kiemelkedik, esetleg még 2009 és 2015 voltak azok, amelyek megközelítették ilyen szempontból. Az átlag egy 24-25% körülre tehető. Miért érezhetjük még, hogy ennyire domináltak a fiatalok? Az u23-as eredményekből, ahol szintén kimagasló év a 2019-es. 

fiatalbringa02.png

A 23 éven aluliaknál sokkal jobban érzékelhető, mennyire páratlan volt ez az év. A 16,67%-os eredmény a győzelmeket tekintve egészen hihetetlen, ahogyan az is, hogy a versenyek negyedén (25%) volt 23 éven aluli dobogós. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hat győzelemből hármat Egan Bernal ért el, de Remco Evenepoel, Tadej Pogacar és Pavel Sivakov győzelmei is hatalmas sikerek. Ami a többnapos versenyeken elért szakaszgyőzelmeket illeti, ott idén 11-et értek el a 23 éven aluliak (2009: 9-et, míg 2015: 6-ot). Elsősorban a Vueltán nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. 

Az elmúlt 30 évben nem fordult elő olyan, hogy az évi három nagy körversenyen minimum két 23 éven aluli álljon a dobogón. Idén Egan Bernal nyerte a francia háromhetes körversenyt, míg Tadej Pogacar dobogón végzett a Vueltán. Az összetett menőknél egészen döbbenetes a fiatalok térnyerése, de mi a helyzet a többi szakágban?

Korszakváltás

A sprintereknél a 2010-es évek elején hozzászokhattunk a Mark Cavendish - Marcel Kittel - André Greipel triumvirátushoz. Olykor Peter Sagan, Alexander Kristoff vagy Nacer Bouhanni tört borsot az orruk alá, de az évtized első fele a nagy hármasról szólt. Összességében 300 szakaszgyőzelmet tudhatnak magukénak ebben a 9 évben, amiből a GT-ken 69-et értek el. 

A korszakváltást esetleg Greipel kora és látványos formahanyatlása indokolhatta, de összességében még Marcel Kittel (31 éves), illetve Mark Cavendish (34 éves) is versenyképes korban van. Papíron legalábbis, mivel Kittel visszavonult, Cavendish pedig a bukások és sérülések óta visszaesett. A váltás tehát időszerű volt, de kevesen gondolták, hogy a fiatalok ilyen szinten fognak dominálni. 

A 2019-es World Tour mezőnyhajrák közel 50%-át (47,9%) 26 éven aluli sprinter nyerte, míg a háromheteseken ez a mutató meghaladta az 50%-ot (52,6%). A fiataloknál 23 éves kora előtt elkezdte a "gyűjtögetést" Fabio Jakobsen (6 WT-szakaszgyőzelem idén augusztus végén töltötte a 23-at), José Álvaro Hodeg (3 WT-szakaszgyőzelem) és Jasper Philipsen (első sikerét érte el januárban). 

fiatalokbringa03.png

Jól látható, hogy ez a 4-5 sprinter fiatal kora ellenére szorgosan gyüjtögeti az első helyeket. Caleb Ewan és Fernando Gaviria már egyaránt 7-7 háromhetes szakaszgyőzelemnél járnak, mindezt 26 éves koruk előtt. Groenewegen is csak nyáron töltötte a 26-ot, így sikerei nagy részét előtte szerette. Érdemes megnézni, hogy az egykori legendák hogyan teljesítettek 26 éves koruk előtt:

fiatalokbringa04.png

Alessandro Petacchi a legmagasabb szinten akkor még nem nyert szakaszt - utána azonban 48 győzelmet szedett össze háromhetes versenyeken -, de honfitársa, Mario Cipollini már fiatalon is dominálta a mezőnyt. Mark Cavendish egy más kategória volt, de talán a legjobb mérce Marcel Kittel a mostani Ewan, Gavíra, Groenewegen vagy épp Jakobsen sikerek kapcsán. 

Természetesen nem szabad szó nélkül elmenni Elia Viviani vagy Sam Bennett teljesítménye mellett sem, ők, illetve Peter Sagan jelentheti a két korosztály közötti kapcsolatot. Az azonban egyre jobban látszik, hogy a fiatalok térnyerése a sprinteknél is megmutatkozik. Az egynaposoknál sincs ez másképp, hiszen pavén a hét versenyből öt alkalommal végzett dobogón 26 éven aluli (mindössze egyszer nem zártak első ötben). 

fiatalokbrinnga05.png

Hasonló eredményre Tom Boonen vagy épp Fabian Cancellara volt képes ilyen korban, mint amire Alberto Bettiol vagy Nils Politt, de említhetnénk Mathieu van der Poelt is. Meghatározó versenyzői lettek ennek a szakágnak, de ugyanilyen változás történt a dombosabb egynaposokon is. Liege - Bastogne - Liege, Amstel Gold Race, Fléche Wallone, Strade Bianche vagy épp Clásica San Sebastian: ezeken a versenyeken egytől egyig volt az első ötben 26 éven aluli versenyző. 

Az első részben tehát a számokkal és a száraz tényekkel foglalkoztunk, amikből már kezd körvonalazódni, milyen szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen tehetséges korosztályt láthatunk egymás ellen versenyezni. Ritka, mikor ennyi reménység van egy mezőnyben. Második részben a kialakult helyzet hátterét vizsgáljuk meg, hogyan alakulhatott ki mindez.